Témakör
Sorszám
Megjelent
Kibővült
Fordította
< Szabályok >
< 11 >
1995 júliusa előtt
-
longint

ZetaTalk: Feltétel nélküli szeretet


Az emberek a szerelemre sokféle szemszögből tekintenek, mint olyasvalamire, amit birtokolni kívánnak, mint olyasvalamire, amire szükségük van és ami kell a kényelmükhöz és a fennmaradásukhoz, és a legutolsósorban mint törődésre egy másik valakivel. Bár elméletben az utóbbit értik az 'egyik ember szeret egy másikat'-koncepció jelentéseként, a valóságban mégis az első két mozgató illik bele a képbe a legtöbbször. Miért van ez? Miért mondanának az emberek egy dolgot, amikor az ellenkezője a helyzet? Miért nem mondják egyszerűen azt, kívánom XY-t, ahelyett, hogy szeretem XY-t? Miért nem azt mondják, szükségem van XY-ra, ahelyett, hogy szeretem XY-t? Elcsúszunk az igazság mellett, és mindenkire a szeretet szó létrehozta koncepciók meleg sugárzását vetítjük.

Az oka, amiért az igazság kárt szenved ebben a dologban a vágyból fakad, hogy felmentsük az ént a kudarc alól. A szívünkben vágyakozunk az igaz szerelemre, a másikkal való ugyanolyan törődésre, mint amennyire magunkkal törődünk, és ez a mi bejelentett és belső szándékunk. Amikor elvétjük a célt, és az érzések inkább önzőek, reméljük, senki nem veszi ezt észre. Miért vannak tehát gondjaink a feltétel nélküli szeretet koncepciójával? Gondjaink lévének már abban is, amit prédikálunk, rettegünk attól, hogy az elvárások egy magasabb tartományba emelkedjenek. Azt jelenti ez, hogy az önös érdekeket fel kell számolni? Csak a másikra kell koncentrálnunk? Nem érezhetünk neheztelést, amikor a másik csalódást okoz nekünk, vagy akár kegyetlenkedik velünk? Ha egyszer már most is olyan gyakran elvétjük a célt, hogyan tehetnénk magunkévá még magasabb színvonalakat? A gyakorlati alkalmazása ezeknek az ideáloknak akadozik. Egy kicsit elveszettnek érezzük magunkat.

Ez a zavartság nem a mi törekvéseink következménye egy ideál elérésére, hanem magának az ideálnak a felfogásában rejlik. A feltétel nélküli szeretet nem azt jelenti, hogy valakit a magatartására való tekintet nélkül szeressünk. Nem azt jelenti, hogy el kellene fogadnunk bármilyen magatartást a másiktól, az én megvédése vagy a nélkül, hogy - ahogy ti mondjátok - botrányt csapnánk. Nem azt jelenti, hogy el kellene fordítanunk a tekintetünket, amikor egy vetélkedés egy forrásért, melyet az én vagy kíván vagy szüksége van rá, az ént előnytelenül érinti. A feltétel nélküli szeretet, más szóval, nem azt jelenti, hogy az énnek fel kellene adnia minden erőfeszítést, akaratot és azt, hogy agresszíven utána menjen mindazoknak, amiket akar és amikre szüksége van. A feltétel nélküli szeretet azt jelenti, egyszerűen, hogy nem hagyod el a másikat azért, mert egy versengés vagy egy nézetkülönbség van. Pár példával elmagyarázzuk.

Feltételes szeretet: Egy anya szereti a gyerekeit, és ezt több okból. A gyerekek egy kiterjesztései önmagának, és az eredményeik az ő nevelését és génjeit tükrözik vissza. A gyerekek megígérik, hogy felnőnek és gondját viselik idős korában. Segítenek a háztartási munkákban, és lehet rájuk számítani vészhelyzetekben. Felvidítják az életét, barátokat hoznak a házba, és híreket és vicceket, és mindig történik valami. Az élet velük nem egyhangú. A gyerekeit etető és ruházó anyát automatikusan egy szerető anyának tekintik. Mi történik, ha a gyerek megtagadja, hogy betöltse az egyiket ezek közül az elvárások közül? Mondjuk az egyik gyerek rendkívüli módon független személyiség, és visszautasítja, hogy a társasága legyen az anyának, amikor az anya ezt kívánja. A gyereknek megvannak az indokai, ám az anya csak egy elutasításnak látja ezt. Nagyon megbántva érzi magát, és úgy találja, nehezen megy neki megtenni a korábban megtett különleges dolgokat a gyerekért. Megszűnt szeretni ezt a gyereket, mivel a szeretete a gyereknek az ő elvárásainak való megfelelésének feltételéhez kötött.

Feltétel nélküli szeretet: Ugyanebben a szituációban, amikor az anya rájön, hogy a gyereke kiábrándulást okoz neki, az anya nem hagy fel gyereke szükségeinek ellátásával, mint az előző példában. Ez nem azt jelenti, hogy nem érez csalódottságot, de még azt sem, hogy ne szellőztetné meg a sérelmeit a gyerek vagy mások előtt. Ez azt jelenti, hogy a szerető gondoskodása, amit ennek a gyereknek ad, folytatódik, akár okozott neki a gyerek csalódást valamilyen módon, akár nem.

A feltételes szeretetet ennélfogva egy fogantyúnak tekintik, hogy valakit együttműködésre kényszerítsenek, a feltétel nélküli szeretet pedig lehetővé teszi, hogy nyíltan, egyenesen álljanak a problémához, mint az egyetlen problémához, és hogy ne árnyékolhassák be azt más problémák. Például, a fenti példában, az anya fennhangon panaszkodhat a társaság hiányáról, és erről a problémáról nyíltan beszélnek. A feltételes szeretetben a társaság témáról beszélhetnek nyíltan vagy nem nyíltan, de itt mindenesetre más problémák is előjöttek, úgymint az etetés, a ruházás, üzenetek továbbadásának vagy bárminek az elmulasztása, amiket az anya korábban megtett a gyereknek. Ez de facto megakadályozza, hogy a problémát egy önálló problémaként közelítsék meg, mert a mérlegelés így az anya javára fog billenni. A probléma másodlagos problémákkal ködösítődik. Az anya, feltételes szeretetet fejezvén ki, ezzel tulajdonképpen diktatórikus.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com